17-18. Ábrahámot a hite tette képessé arra, hogy feláldozza a fiát, Izsákot. Isten ezzel tette próbára Ábrahámot, hiszen azt mondta neki: „Izsákon keresztül fognak származni az utódaid.” Isten valóban ezt ígérte Ábrahámnak, aki ennek ellenére mégis kész volt, hogy egyetlen fiát feláldozza.
19. Ugyanis hitte, hogy Isten még a halálból is fel tudja támasztani Izsákot. Amikor Isten megfogta Ábrahám kezét, és nem engedte, hogy a fiát feláldozza, az valóban olyan volt, mintha Izsák feltámadt volna.
20. Izsák is a hite által nézett a messze jövőbe, és áldotta meg a fiait, Jákóbot és Ézsaut.
21. A haldokló Jákób is hittel áldotta meg József mindkét fiát, és botja végére támaszkodva imádkozott.
22. Élete végén József is hittel beszélt arról, hogy Izráel népe majd egyszer ki fog menni Egyiptomból, és arról is rendelkezett, hogy akkor majd hová temessék el a csontjait.
23. Hitük által bátorodtak fel Mózes szülei, hogy újszülött fiukat három hónapos koráig rejtegessék. Hiszen látták, milyen gyönyörű a kis Mózes, és nem féltek a király parancsának ellene szegülni.
24. Amikor Mózes felnőtt, hite által utasította vissza, hogy a fáraó leánya fiának tekintsék.
25. Inkább akart együtt szenvedni Isten népével, mint a bűnös élet pillanatnyi örömeit élvezni.
26. Úgy tartotta, hogy a Krisztusért szenvedni többet ér, mint Egyiptom összes kincse. Mert Mózes hit által arra a jutalomra tekintett, amelyet Istentől várt.
27. Hitére támaszkodva otthagyta Egyiptomot, és nem félt a király haragjától. Ingadozás nélkül kitartott, mert Istenre nézett, aki láthatatlan.
28. Mózes hittel készítette el a pászkabárányt, és kente be az ajtófélfákat vérrel. Azért tette ezt, hogy a Pusztító hozzá ne nyúlhasson Izráel elsőszülött fiaihoz.