1. Ezután négy angyalt láttam a Föld négy sarkánál állni, akik visszatartották a Föld négy szelét, hogy se a földön, se a tengeren, se a fákra ne fújjon a szél.
2. Ekkor észrevettem egy másik angyalt is, aki kelet felől közeledett. Nála volt az Élő Isten pecsétje. Ez az angyal erős hangon ezt kiáltotta a másik négy angyalnak, akik hatalmat kaptak, hogy kárt okozzanak a földön és a tengeren:
3. „Ne bántsátok se a földet, se a tengert, se a fákat, amíg a pecséttel meg nem jelöljük Istenünk szolgáit a homlokukon!”
4. Majd meghallottam, hogy hányan vannak, akiket megjelöltek a pecséttel. Összesen száznegyvennégyezer embert jelöltek meg, akik Izráel tizenkét törzséből származtak:
5. Tizenkétezret Júda törzséből,tizenkétezret Rúben törzséből,tizenkétezret Gád törzséből,
6. tizenkétezret Ásér törzséből,tizenkétezret Naftáli törzséből,tizenkétezret Manassé törzséből,
7. tizenkétezret Simeon törzséből,tizenkétezret Lévi törzséből,tizenkétezret Issakár törzséből,
8. tizenkétezret Zebulón törzséből,tizenkétezret József törzsébőlés tizenkétezret Benjámin törzséből.
9. Ezután újra láttam: egy megszámlálhatatlanul sok emberből álló tömeget. Mindenféle nemzetből, törzsből, népből és nyelvből származtak. A Trón és a Bárány előtt álltak fehér ruhában, és a kezükben pálmaágat tartottak.
10. Ezt kiáltották: „A győzelem Istenünké, aki a Trónon ül, és a Bárányé!”
11. Az angyalok, akik körülállták a Trónt, a mennyei vezetőket és a négy mennyei élőlényt, arcra borultak a Trón előtt.
12. Ezekkel a szavakkal imádták Istent: „Ámen! Istenünk, tiéd az áldás, a dicsőség, a bölcsesség, a hála, a tisztelet, a hatalom és az erő örökké. Ámen!”
13. Ekkor az egyik az mennyei vezetők közül megkérdezte tőlem: „Kik ezek a fehér ruhás emberek, és honnan jöttek?”
14. Erre így feleltem: „Uram, te tudod!”Így válaszolt: „Ők azok, akik a nagy szenvedések idejéből jöttek. Ruhájukat a Bárány vérében mosták meg, azért lett ilyen fehér.
15. Ezért állnak most Isten trónja előtt, a templomában, és ezért imádják őt éjjel-nappal. Aki pedig a Trónon ül, betakarja, és védi őket.
16. Soha többé nem éheznek, és nem szomjaznak meg, Nap nem égeti, hőség nem bántja őket,
17. mert a Bárány a pásztoruk, aki a Trón közepén ül, és az élet vizének forrásaihoz vezeti őket. Isten pedig minden könnyet letöröl a szemükről.”