9. Én, János, a testvéretek vagyok Jézus által. Társatok vagyok a szenvedésben, a türelmes kitartásban, és a Jézussal való együtt-uralkodásban is. Patmosz szigetén voltam, mert Isten beszédét és a Jézusról szóló igazságot hirdettem az embereknek.
10. Ekkor magával ragadott a Szent Szellem, és elvitt az Úr Napjára. A hátam mögül erős hangot hallottam. Olyan volt, mint a trombita hangja.
11. Ezt mondta: „Írd meg egy könyvben mindazt, amit látsz, és küldd el annak a hét helyi gyülekezetnek, amely Efezusban, Szmirnában, Pergamonban, Thiatirában, Szárdiszban, Filadelfiában és Laodiceában él!”
12. Akkor megfordultam, hogy lássam, ki szól hozzám. Hét színarany olajmécs-tartót láttam,
13. közöttük pedig valakit, aki az Emberfiához hasonlított. Ott állt hosszú ruhában, a melle körül aranyövvel.
14. A feje és haja olyan volt, mint a tiszta fehér gyapjú, vagy a hó. A szeme a tűz lángjához,
15. lábfeje a kemencében megolvasztott izzó rézhez, a hangja pedig hatalmas vízesés zúgásához hasonlított.