8. Mindenekelőtt arra van szükségetek, hogy megfeszülten ápoljátok az egymás iránt való szeretetet, mert a szeretet vétkek tömegét leplezi el.
9. Egymás iránti viszonyban kedvességet mutassatok a vendégek iránt zúgolódás nélkül.
10. Mindannyian úgy szolgáljátok ki egymást, ahogy a kegyelemajándékokat kaptátok, ahogyan Isten sok mindenféle kegyelmének nemeslelkű sáfárai teszik.
11. Ha valaki beszél, úgy szóljon, mintha Isten beszédeit szólná, ha valaki kiszolgál, azzal az erővel tegye, melyet Isten nyújt, hogy a Krisztus Jézuson keresztül mindenekben Isten kapja a dicsőséget. Övé a dicsőség és az uralom az örök korok korain keresztül.
12. Szeretteim, ne idegenkedjetek a köztetek kigyulladt tűztől, mintha valami idegen dolog történnék veletek. Azért támadt az, hogy megkísértsen titeket.
13. Sőt, amennyiben közösséget vállaltok a Krisztus szenvedéseivel, örüljetek, hogy majd dicsőségének lelepleződésekor is ujjongva örvendezhessetek.
14. Ha a Krisztus nevéért szidalmat kaptok, boldogok vagytok, mert megnyugszik rajtatok a dicsőségnek és Istennek Szelleme.
15. Közületek senki se szenvedjen úgy, mint gyilkos, tolvaj, gonosztevő, vagy mint más dolgába avatkozó.
16. De ha keresztyénként szenved, nem kell megszégyenülnie, ellenkezőleg, Istennek kell kapnia magasztalást a keresztyén névben.
17. Mert itt az idő, hogy az Isten házától elindulva elkezdődjék az ítélet. Ám, ha először tőlünk indul el, mi lesz a végük azoknak, akik az Isten örömüzenetének nem engedelmeskednek?
18. Ha még az igazságos is alig menekül meg, hová lesz az istentelen és a vétkező?
19. Így hát azok, akik az Isten akaratának megfelelően szenvednek jót cselekedve, bízzák rá lelküket a hű Teremtőre.