3. Ne a külső, ne felrakott hajfonatok legyenek a ti ékességetek, ne aranyat rakjatok magatokra, ne ruhákat öltsetek fel,
4. hanem a szív elrejtett embere ékesítsen benneteket, a szelíd és csendes szellem a maga romolhatatlan valóságában, mely Isten előtt igen nagy értékű.
5. Istenben reménykedő szent asszonyok úgy ékesítgették ugyanis egykor magukat, hogy saját férjüknek alárendelték magukat,
6. ahogy Sára is engedelmeskedett Ábrahámnak, mikor őt urának nevezte. Ha jót cselekesztek és szenvedélyek fel nem kavarnak titeket, akkor Sára gyermekei lesztek.
7. Ti férfiak, mikor az ismeretnek megfelelően együtt éltek a nővel, mintegy erőtelen edénnyel, részesítsétek őket megbecsülésben, mint olyanokat, akik az élet sokféle kegyelmének sorsrészesei, hogy imádságaitokban ne legyetek akadályozva.
8. Végül mindannyian legyetek egy törekvésűek, egymással együtt szenvedők, a testvéreket kedvelők, irgalmasok, alázatosságra törekvők,
9. gonoszért gonosszal, gyalázásért gyalázással nem fizetők. Ellenkezőleg: áldjatok, mert arra hívtak el titeket, hogy áldást örököljetek.
10. Mert aki szeretni akarja az életet, és jó napokat látni, annak nyelve szűnjék meg gonoszt szólni, s ajka ne beszéljen csalárdságot,
11. hajoljon el a gonosztól és cselekedjék jót, keressen békességet, sőt fusson utána,
12. mert az Úr az igazságosakon tartja szemét, fülét könyörgésükön, de orcáját a gonosztevők ellen fordítja.
13. Ki is illetne titeket gonosszal, ha ti a jóért buzogtok?