9. Vele áldjuk az Urat és Atyát, és vele átkozzuk az Isten hasonmására teremtett embereket.
10. A szájból jön az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie.
11. Vajon a forrás ugyanabból az egy nyílásból bugyogtatja elő az édeset és a keserűt?
12. Vajon teremhet-e a fügefa olajbogyókat és a szőlőtőke fügét? A sós forrás nem adhat édes vizet.
13. Ki a bölcs és tapasztalt férfi köztetek? Nemes magaviseletéből mutassa meg szelíd bölcsességgel a tetteit.
14. De ha keserű irigység tölt meg, és viszálykodás van a szívetekben, ne kérkedjetek, és ne hazudjatok az igazság ellen.
15. Nem felülről száll alá az ilyen bölcsesség, hanem földi, lelki, ördögi az.
16. Ahol ugyanis irigység és civódás van, ott felfordulás és mindenféle hitvány cselekmény is van.
17. A felülről jövő bölcsesség ellenben mindenek előtt szentül tiszta, amellett békés, kíméletes, engedékeny, teli könyörülettel és jó gyümölcsökkel, nem ítélkező és nem képmutató.
18. Az igazságosság gyümölcsét a békesség készítői békességben vetik el.