1. Jakab, Istennek és az Úrnak, a Krisztus Jézusnak rabszolgája a szétszórtságban élő tizenkét törzsnek üdvözletét küldi.
2. Teljes örömnek tartsátok testvéreim, ha sokféle kísértésbe estek,
3. hiszen tudjátok, hogy hiteteknek próbatétele állhatatosságot munkál.
4. Az állhatatosságnak pedig bevégzett munkája kell, hogy legyen, hogy ti is bevégzettek és mindenestől épek lehessetek, és semmiben fogyatékosak ne legyetek.
5. Ha valakinek bölcsessége hiányos, kérje Istentől, aki mindenkinek egyszerűen, szemrehányás nélkül ad, s majd kapni fog ő is.
6. De kérje hittel, semmit sem kételkedve. Mert aki kételkedik, az a tengernek szélfújta, ide-oda hánykódó hullámához hasonlít.
7. Az ilyen ember aztán ne vélje, hogy valamit is kaphat az Úrtól,
8. az ilyen kétlelkű, minden útján állhatatlan ember.
9. A megalázott ember magasságával dicsekedjék,
10. a gazdag ellenben alacsony voltával, mert elmúlik, mint a fű virága.
11. Mert felkel a nap izzó hevével, kiszárítja a füvet, annak virága pedig elhull és alakjának kecsessége elvész, így a gazdag is el fog sorvadni a saját útján.