1. Afelől írtatok, hogy „jó az embernek asszonyhoz nem nyúlni.”
2. Ám a paráznaság miatt kinek-kinek legyen tulajdon felesége, és minden nőnek legyen meg a maga férje.
3. Az asszonynak adja meg a férj, amivel neki tartozik, hasonlóképpen az asszony a férjnek.
4. Az asszony nem rendelkezik a maga testével, hanem a férfi, hasonlóképpen a férfi sem rendelkezik a maga testével, hanem az asszony. S Ne fosszátok meg egymást, hanem csak megegyezésből egy időre, hogy szabad időtök legyen az imádkozásra, azután újra együtt legyetek, hogy mértéktelenségetek miatt meg ne kísértsen a sátán.
6. Ezt azonban engedményképpen mondom, nem parancsként.
7. Azt akarom, hogy minden ember úgy legyen, ahogy én, ámde kinek-kinek Istentől van a maga külön kegyelemajándéka, egyiknek így, a másiknak úgy.
8. Azoknak, akik nem házasok és özvegyek, azt mondom, hogy jó nekik, ha úgy maradnak, mint én is,
9. de ha nem tartóztatják meg magukat, házasodjanak meg. Mert jobb megházasodni, mint égni.
10. A házasoknak pedig azt rendelem, nem én, hanem az Úr, hogy az asszony ne váljék el a férjtől,
11. ha mégis elválik, maradjon házasságon kívül, vagy engesztelődjék ki, továbbá, hogy a férj ne küldje el feleségét.
12. A többieknek én mondom, nem az Úr, ha valamely testvérnek hitetlen felesége van és a feleség meg van elégedve, hogy együtt lakjék vele, ne küldje el a feleségét.
Olvassa el a teljes fejezetet Pál Második Levele A Korintusiakhoz 7