19. Ha egyedül ebben az életben vetettük reményünket a Krisztusba, szánalmasabbak vagyunk minden embernél.
20. Az igazság azonban az, hogy a Krisztus feltámadott a halottak közül az elaludtak zsengéjeként.
21. Miután ugyanis emberen át jött a halál, emberen át jött a halottak feltámadása is.
22. Mint ahogy ugyanis Ádámban mindnyájan együtt halnak meg, úgy a Krisztusban mindannyian együtt elevenednek majd meg.
23. Ki-ki azonban a maga rendjében: zsenge a Krisztus, azután a Krisztuséi, mikor megérkezik,
24. azután a vég, mikor a királyságot átadja az Istennek és Atyának, mikor félretesz minden fejedelemséget, minden fennhatóságot és hatalmat.
25. Addig kell ugyanis királynak lennie, míg lába alá nem veti mind az ellenségeit.
Olvassa el a teljes fejezetet Pál Második Levele A Korintusiakhoz 15