13. Részekre osztották a Krisztust? Vagy Pál feszíttetett meg értetek? Vagy Pál nevébe merítkeztetek be?
14. Hálát adok, hogy közületek senkit sem merítettem be, csak Kriszpuszt és Gájuszt.
15. Hogy valaki azt ne mondja, hogy az én nevembe merítkeztetek be.
16. Bemerítettem még Sztefánász házát is. Egyébiránt nem tudom, hogy valaki mást bemerítettem volna.
17. A Krisztus ugyanis nem bemeríteni küldött engem, hanem örömüzenetet hirdetni, nem a szó bölcsességével, hogy a Krisztus keresztje üressé ne váljék.
18. A keresztről szóló ige ugyanis ostobaság azoknak, akik elvesznek, nekünk azonban, akik megszabadulunk, Istennek hatalma.
19. Hiszen így írták meg: „Megsemmisítem a bölcsek bölcsességét, s az értelmesek értését elvetem.”
20. Hol marad a bölcs? Hol az írástudó? Hol ennek a világkorszaknak vitatkozója? Nem tette-e ostobasággá Isten a világ bölcsességét?
21. Miután a világ a bölcselet által nem ismerte meg az Istent az isteni bölcsességben, Isten úgy látta jónak, hogy „ostoba” igehirdetéssel mentse meg a hívőket.
22. Miután a zsidók is jeleket kívánnak, hellének is bölcsességet keresnek,
23. mi megfeszített Krisztust hirdetünk a zsidóknak botrányul, helléneknek ostobaságul,
Olvassa el a teljes fejezetet Pál Második Levele A Korintusiakhoz 1