1. Hozd emlékezetükbe, hogy a fejedelemségeknek, hatóságoknak vessék magukat alá, a felsőbbségnek engedelmeskedjenek, minden jó munkára készen legyenek,
2. senkit rossz hírbe ne hozzanak, ne legyenek harciasak, legyenek kíméletesek, minden ember iránt szelídséget tanúsítók.
3. Hiszen egykor mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők, sokféle kívánságnak és kéjnek rabszolgái voltunk, gonoszságban és irigységben töltöttük életünket, utálatosak voltunk, egymást gyűlöltük.
4. Mikor azonban megmentő Istenünk jóságos volta és az emberekhez való kedvessége felragyogott,
5. kimentett bennünket, nem igazságosságban véghezvitt tettek alapján, melyeket állítólag mi tettünk, hanem könyörületének következményeképpen az újonnan születés fürdőjén és a Szent Szellem megújításán keresztül,
6. akit Megmentőnkön, a Krisztus Jézuson át gazdagon kiöntött ránk.
7. Hogy miután kegyelme igazságosakká tett, az örökélet reménységének megfelelően örök sorsrész elnyerői lehessünk.
8. Megbízható az ige, s azt akarom, hogy e dolgok felől teljes biztonságot nyújts hallgatóidnak, hogy azok, akik Istenben hívőkké lettek, azon jártassák eszüket, hogy hogyan lehet nemes tettekkel a többiek élére kerülni. Ezek szépek és hasznosak az embereknek.
9. Az ostoba vitatkozások, a leszármazási táblázatok, a civódás és harcok elől ellenben térj ki, mert hasznuk nincs, hiábavalók.
10. A szakadár embert egy vagy két intés után utasítsd el,
11. azt tudva, hogy az ilyen ki van ficamodva és vétkezik, mialatt magában hordja ítéletét.
12. Mikor majd Artemászt vagy Tihikuszt elküldöm hozzád, siess, jöjj hozzám Nikopoliszba, mert úgy határoztam, hogy ott telelek át.
13. A törvénytudó Zénászt és Apollóst sietve készítsd el az útra, hogy semmi hiányuk ne legyen.
14. Tanulják meg a mieink is, hogy a kényszerteremtette szükségekkel szemben nemes tettekkel álljanak az élre, hogy gyümölcstelenek ne legyenek.
15. Köszöntenek téged mind a velem levők. Köszöntsd azokat, akik hűségben kedvelnek minket. A kegyelem legyen mindnyájatokkal!