1. Pál a nagytanácsra szögezte szemét és megszólalt: „Férfiak, testvéreim! Az én nyilvános életemben lelkiismeretem Isten felé a mai napig tiszta volt.”
2. Erre Anániás főpap elrendelte a mellette állóknak, hogy üssenek a szájára.
3. De Pál így szólt hozzá: „Meg fog téged verni az Isten, te bemeszelt fal. Még te ülsz le ítélkezni rajtam s a törvény ellen cselekszel. A törvényt megkerülve parancsolod, hogy verjenek meg engem?”
4. Ám a mellette állók megszólaltak: „Isten főpapját gyalázod?”
5. „Nem tudtam testvéreim – szólt Pál is –, hogy főpap. Meg van ugyanis írva: Néped fejedelme ellen gonoszat ne szólj.”
6. Mikor azonban Pál észrevette, hogy részben szadduceusok, más részben farizeusok vannak a nagytanácsban, felkiáltott: „Férfiak, testvéreim, farizeus vagyok, farizeus fia, a holtak felől való reménységért és a halottak feltámadásáért vádolnak.”
7. Mikor ezt mondotta, farizeusok és szadduceusok egymás ellen támadtak, úgyhogy a sokaság kettészakadt.
8. A szadduceusok ugyanis azt mondták, hogy nincs feltámadás, sem angyalok, sem szellem, a farizeusok ellenben mindegyiket vallják.