6. Nem mintha az Isten igéje megbukott volna. Mert hisz nem mindenki tartozik Izráelhez, aki Izráeltől való,
7. nem mind számíthatók gyermekeknek, akik Ábrahám magvából származnak, hanem azt mondta az isteni szó: „Csak ami Izsákban van, azt fogják magodnak nevezni,”
8. azaz nem a hús gyermekei az Isten gyermekei, hanem csak az ígéret gyermekeit számítják magnak.
9. Mert ígéretnek szava ez: „Ebben az időtájban eljövök majd és Sárának fia lesz.”
10. Nemcsak Sárával történt ilyesmi, hanem Rebekával is, ki, amikor egy férfitól, atyánktól, Izsáktól terhes volt,
11. még mielőtt megszülettek s jót vagy hitványat művelhettek volna a gyermekek, azért, hogy Istennek a kiválasztást fenntartó előzetes elrendelése nem a tettek következményeképp, hanem az elhívó akaratából szilárd maradjon,
12. – azt hallotta, hogy a nagyobbik rabszolgája lesz a fiatalabbnak,
13. ahogy írva is van: „Jákóbot megszerettem, Ézsaut ellenben meggyűlöltem.”
14. Mit mondjunk erre? Talán csak nincs hamisság az Istennél? Szó sem lehet róla.
15. Mózeshez ugyanis így szól: „Könyörülni fogok azon, akin könyörülök, és irgalmazni fogok annak, akinek irgalmat adok.”
16. Következőleg nem az akaróé, sem a futóé a jövő, hanem a könyörülő Istené.
17. Mert a fáraóhoz így szól az írás: „Éppen avégre támasztottalak, hogy megmutassam rajtad hatalmamat, és hogy szerte az egész földön hirdessék: Nevemet.”
18. Így hát, akin akar, könyörül, és akit akar, megkeményít.
Olvassa el a teljes fejezetet Pál Első Levele A Korintusiakhoz 9