18. Így hát, akin akar, könyörül, és akit akar, megkeményít.
19. Azt kérded most már tőlem: „Hát akkor miért vádol még mindig? Ellenállhat-e valaki az ő akaratának?”
20. De hát ki is vagy te csakugyan ember, hogy Istennel feleselsz? Vajon mondhatja-e a gyuradék a gyúrójának: Miért csináltál engem így?
21. Hát nincs joga a fazekasnak az agyagon, hogy ugyanannak az agyagtömbnek egy részéből megbecsült, más részéből nem becsült célra formáljon edényt?
22. És ha ezzel éppen haragját akarta megmutatni, és hatalmát megismertetni az Isten, és azért viselte oly nagy türelemmel a harag edényeit, akik elveszésre készültek,
23. másfelől meg akarta ismertetni dicső gazdagságát az irgalom edényein, akiket eleve dicsőségre alkotott?
24. Ilyen edényekül hívott el minket is, nemcsak a zsidók közül, hanem a nemzetek közül is.
25. Már Hózseásnál is ezt mondja: „Azt, ami nem népem, népem gyanánt fogom elhívni s a nem szeretettet szeretettként,
Olvassa el a teljes fejezetet Pál Első Levele A Korintusiakhoz 9