9. A nemzetek pedig ugyanakkor könyörületéért dicsőíthessék az Istent, amint írva van: „Ezért vallást teszek rólad a nemzetek között, és nevednek dalt pengetek.”
10. Majd megint ezt mondja: „Vigadjatok nemzetek, az ő népével együtt.”
11. Ismét: „Magasztaljátok az Urat, mind ti nemzetek, mondjanak rá magasztalást mind a népek.”
12. Majd újra Ézsaiás ezt mondja: „Sarjad Jesszéből egy gyökér, ki fölkél majd, hogy a nemzeteken uralkodjék, nemzetek fognak benne reménykedni.”
13. A reménységnek Istene töltsön be hát titeket a hívés révén teljes örömmel és békességgel, hogy a Szent Szellem hatalma bőségessé tehesse reménységeteket.
14. Felőletek testvéreim, én magam is arról vagyok meggyőződve, hogy telve vagytok derekassággal, telve mindenféle ismerettel, képesek arra, hogy egymást is intsétek.
Olvassa el a teljes fejezetet Pál Első Levele A Korintusiakhoz 15