12. Ezek szégyenfoltokként ülnek ott szeretetvendégségeiteken, és félelem nélkül együtt lakmároznak veletek, miközben magukat legeltetik. Szelektől ide-odaűzött víztelen fellegek ők, késő őszben gyümölcstelenül álló, kétszer meghalt, gyökerestől kitépett fák,
13. tenger vad hullámai, melyek saját szégyenüket tajtékozzák ki, tévelygő csillagok, kiknek számára örökre a sötétség homályát tartják fenn.
14. Róluk jövendölt Énok is, Ádámtól a hetedik, mikor így szólt: „Íme, eljött az Úr tízezer szentjével,
15. hogy ítéletet üljön mindenek ellen, és rábizonyítsa az istentelenekre minden istentelen tettüket, melyekkel istentelenséget követtek el, amellett minden kemény szót, melyet az istentelen vétkezők őellene szóltak.”
16. Zúgolódók ők, sorsukkal elégedetlenek, vágyaik után járók, nagyratörő szavakat szól szájuk, személyeket csodálnak haszonért.
17. Ti azonban, szeretteim, emlékezzetek azokra a beszédekre, melyeket Urunknak, a Krisztus Jézusnak apostolai eleve szóltak,
18. mikor ezt mondták nekünk: Az utolsó időben gúnyolódók támadnak, kik saját vágyaik után fognak járni, azaz az Istent nem félők kívánságai után.
19. Ők azok, akik válaszfalakat emelnek (elkülönítenek). Lelkiek, Szellem nincs náluk.
20. Ti azonban, szeretteim, építsétek rá magatokat a ti igen szent hitetekre. Szent Szellemben imádkozva
21. őrizzétek meg magatokat Isten szeretetében, és várjátok Urunknak, a Krisztus Jézusnak könyörületét az örök élet elnyerésére.