6. Nem tudta ugyanis mit beszél, a félelem tudniillik megrémítette őket.
7. Aztán felhő támadt s az beárnyékolta őket, a felhőből pedig szózat hangzott ki: „Ő az én szeretett Fiam! Rá hallgassatok!”
8. De mikor hirtelen körültekintettek, többé senkit sem láttak, csak Jézust, ő volt egyedül velük.
9. Miközben leszálltak a hegyről, szigorúan megparancsolta nekik, hogy abból, amit láttak, senkinek semmit el ne beszéljenek, csak majd, ha az embernek Fia a halottak közül feltámad.
10. Belekapaszkodtak ebbe a szóba, s egymással vitatkozva azt kutatták, hogy mit jelent a halottak közül feltámadni.
11. Majd kérdést intéztek hozzá: „Azt mondják az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie.”
12. Azt felelte nekik: „Illés eljön ugyan előbb, és mindent helyreállít. Aztán – de hogy is van az embernek Fia felől megírva? Hogy sokat szenved és megvetik?
13. Én azonban azt mondom nektek, hogy Illés is eljött már és mindazt megtették vele, amit akartak, amint írva van felőle!”
14. Mikor a tanítványokhoz érkeztek, nagy tömeget láttak körülöttük, írástudókat is, akik együttesen vitatkoztak velük,
15. de ahogy meglátták őt, azonnal nagy döbbenet fogta el az egész tömeget, majd hozzáfutottak és köszöntötték őt.
16. Jézus megkérdezte azokat: „Miért vitatkoztok velük?”