4. El is mentek és kinn az utcán egy ajtónál találtak egy megkötött szamárcsikót. Eloldották.
5. De az ott állók közül némelyek megkérdezték őket: „Miért oldjátok el a szamárcsikót?”
6. Úgy feleltek nekik, ahogy Jézus mondta, mire elbocsátották azokat.
7. Jézushoz vitték aztán a csikót, rárakták köpenyeiket s ő ráült.
8. Sokan köpenyeikkel terítették be az utat, mások meg gallyakkal, melyeket a mezőkről tördeltek.
9. Akik előtte mentek, s akik követték így kiáltoztak: „Hozsánna! Áldott az, aki az Úr nevében jön!
10. Áldott atyánknak, Dávidnak érkező királysága! Hozsánna a magasságokban!”
11. Aztán bement Jeruzsálembe a szent helyre. Ott mindent megtekintett, majd késő lévén, a tizenkettővel kiment Betániába.
12. Másnap, mikor Betániából távoztak, megéhezett.
13. Már messziről meglátott egy dús levélzetű fügefát s odament, hogy talán talál rajta valamit. De mikor hozzáért, semmit sem talált rajta, csak levelet. Mert még nem volt itt a fügék ideje!
14. Ekkor megszólalt s így szólt a fához: „Senki rólad többé gyümölcsöt ne egyék az örökkorig soha.” A tanítványai hallották.
15. Jeruzsálembe érkeztek. Bementek a szenthelyre s Jézus hozzáfogott, hogy kiűzze a szenthelyről azokat, akik ott árusítottak és vásároltak. A pénzváltók asztalait, a galambárusok székeit felforgatta
16. és nem engedte, hogy bárki is bármilyen eszközt átvigyen a szenthelyen.