13. Már messziről meglátott egy dús levélzetű fügefát s odament, hogy talán talál rajta valamit. De mikor hozzáért, semmit sem talált rajta, csak levelet. Mert még nem volt itt a fügék ideje!
14. Ekkor megszólalt s így szólt a fához: „Senki rólad többé gyümölcsöt ne egyék az örökkorig soha.” A tanítványai hallották.
15. Jeruzsálembe érkeztek. Bementek a szenthelyre s Jézus hozzáfogott, hogy kiűzze a szenthelyről azokat, akik ott árusítottak és vásároltak. A pénzváltók asztalait, a galambárusok székeit felforgatta
16. és nem engedte, hogy bárki is bármilyen eszközt átvigyen a szenthelyen.
17. Majd tanította őket.” Nincs-e megírva, hogy az én házamat az összes nemzetek imádság házának fogják nevezni? Ti azonban rablók barlangjává tettétek.”
18. Meghallották azt a főpapok és írástudók és keresték, milyen módon veszíthetnék őt el. Féltek ugyanis tőle, mert az egész tömeget megdöbbentette tanítása.
19. Mikor aztán este lett, kimentek a városból.
20. Mikor kora reggel arra mentek, észrevették, hogy a fügefa gyökerestől kiszáradt.
21. Péter, aki visszaemlékezett, megjegyezte: „Rabbi, nézd csak, a fügefa, melyet megátkoztál, kiszáradt.”
22. Jézus erre így szólt hozzájuk: „Legyen hitetek Istenben!
23. Bizony azt mondom nektek, hogyha valaki azt mondaná ennek a hegynek: Emelkedj fel és hullj a tengerbe, ha nem kételkedne szívében, hanem hinné, hogy amit mond, megtörténik, akkor meg is lenne neki.
24. Ezért azt mondom nektek: Akármiért imádkoztok is, higgyétek, hogy már megkaptátok, amit kértek és meg lesz nektek!