18. Azért vigyázzatok rá, hogyan hallgatjátok. Mert akinek van, annak adni fognak, de akinek nincs, attól még azt is el fogják venni, amije lenni látszik”
19. Megérkeztek hozzá anyja s testvérei, de a tömeg miatt nem tudtak vele találkozni.
20. Mikor hírül adták neki: „Anyád és testvéreid kinn állnak és látni akarnak.”
21. Ő ezt felelte nekik: „Az én anyám és testvéreim ezek, akik Isten igéjét hallják és megteszik.”
22. Történt az egyik napon, hogy tanítványaival hajóba szállt. „Menjünk át a tó túlsó partjára” – mondotta nekik, s azok elhajóztak.
23. Amíg vitorláztak, Jézus elaludt. De szélvihar tört a tóra, egészen megteltek vízzel, úgyhogy veszélyben forogtak.
24. Hozzámentek hát, s ily szóval ébresztették fel: „Mester! Mester! Elveszünk!” Erre felkelt, megdorgálta a szelet és a hullámzó vizet, és azok lecsillapodtak, úgyhogy nagy csendesség támadt.
25. „Hol van a ti hitetek?” – kérdezte tőlük. Azok pedig féltek és csodálkozva beszélték egymásközt: „Ki ő, hogy még a szelekkel és vízzel is rendelkezik, és azok engedelmeskednek neki?”
26. Azután elhajóztak a gerazénusok vidékére, amely Galileával átellenben terül el.
27. Amikor kilépett a szárazföldre, a városból egy ember jött vele szemben, akiben ördögi szellemek voltak, aki már jó ideje nem öltözött ruhába s házban nem lakott, hanem csak sírokban.