11. Heródes katonáival együtt megvetően bánt vele, gúnyból fényes fehér ruhába öltöztette. Azután visszaküldte Pilátushoz.
12. Heródes és Pilátus azon a napon lettek egymás barátaivá, előzőleg ugyanis ellenséges viszonyban voltak egymással.
13. Pilátus ekkor összehívta a főpapokat, az elöljárókat és a népet,
14. és beszédet intézett hozzájuk: „Ide hoztátok hozzám ezt az embert azzal a váddal, hogy a népet a császártól elfordítja, de én, miután előttetek kikérdeztem a felől, amivel vádoltátok, semmi elítélésre méltó okot ez ember ellen nem találtam.
15. Sőt még Heródes sem. Hiszen visszaküldte őt hozzánk. De lám semmi halálra méltó dolgot nem cselekedett.
16. Megfenyítem tehát, és elbocsátom őt.”
17. Minden ünnep alkalmával pedig szabadon kellett nekik bocsátani egy foglyot.
18. Erre az egész sokaság kiáltozni kezdett: „Veszítsd el! Barabbást bocsásd el nekünk.”
19. Ezt a Barabbást egy a városban keltett lázadásért és gyilkosságért vetették tömlöcbe.
20. Pilátus újra szólott hozzájuk, mivel Jézust szabadon akarta bocsátani,
21. de azok így kiáltoztak rá: „Feszítsd meg! Feszítsd meg!”
22. Harmadszor is szólott hozzájuk: „De hát mi gonoszt tett? Semmi halálra méltó vádat nem találtam ellene. Meg fogom hát fenyíteni és elbocsátom.”
23. Ám azok nagy hangon követelték, hogy feszíttesse meg. Kiáltozásuk erőt vett a helytartón.
24. Pilátus ekkor megítélte nekik, amit kívántak:
25. Elbocsátotta azt, akit lázadásért és gyilkosságért vetettek börtönbe, akit kikértek. Jézust ellenben odaadta akaratuknak.
26. Amikor elvezették, megfogtak egy bizonyos cirénei Simont, ki a mezőről jött haza, s arra rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után.
27. A nép nagy sokaságban kísérte, asszonyok is, akik mellüket verték és siratták őt.
28. Jézus azonban hátrafordult hozzájuk és így szólt: „Jeruzsálem leányai, ne sírjatok rajtam. Inkább magatokon sírjatok, s gyermekeiteken.