52. Majd a hozzáérkező főpapokhoz, a szenthely katonai parancsnokaihoz és a vénekhez fordult Jézus: „Mint egy haramiára, úgy jöttetek ellenem kardokkal és fütykösökkel?
53. Naponta veletek voltam a szenthelyen, de akkor a kezeteket nem nyújtottátok ki rám. Ám ez a ti órátok. Itt leplezi le magát a sötétség hatalmassága.”
54. Körülfogták őt, elvezették és bevitték a főpap házába. Péter messziről követte őket.
55. Mikor az udvar közepén tüzet gyújtottak és körülülték, Péter is közéjük ült.
56. De egy fiatal rabszolgáló, amikor a tűznél ülve meglátta őt, reámeresztette szemét és így szólt: „Ez is vele volt.”
57. Ám ő letagadta: „Nem ismerem őt, asszony.”
58. Kevés idő múlva másvalaki, egy férfi, meglátta és megkérdezte: „Te is közülük való vagy?” Péter így felelt: „Ember, nem vagyok.”
59. Körülbelül egy óra multával más valaki erősítette: „Való igaz. Ő is vele volt. Hiszen galileai is.”
60. De Péter ezt felelte: „Ember, nem tudom, mit mondasz.” Még beszélt, amikor hirtelen megszólalt a kakas.
61. Az Úr megfordult és Péterre nézett. Ekkor eszébe jutott Péternek az Úr szava, úgy ahogy mondta neki: „Még mielőtt a kakas szólana, te háromszor tagadsz meg engem.”
62. Kiment, és keserűen sírásra fakadt.
63. Azok a férfiak, akik Jézust körülfogták, gúnyolták, verték őt,
64. majd letakarták és kérdezgették: „Prófétáld meg, ki ütött meg.”
65. Káromló szájjal még sok egyebet is szóltak ellene.
66. Mikor azután kinappalodott, összegyűjtötték a nép véneit, a főpapokat és írástudókat, és a nagytanács elé vezették őt.
67. Megkérdezték: „Mondd meg nekünk, te vagy-e a Krisztus?” „Ha megmondanám nektek – felelte ő nekik –, nem hinnétek.
68. Ha meg én kérdezek, ti ugyan nem feleltek nekem.
69. Mostantól fogva az embernek Fia ott fog ülni az Isten hatalmas jobbja felől.”