11. Akkor másik rabszolgát küldött, de azt is megverték, meggyalázták, és üresen bocsátották el.
12. Folytatta, és egy harmadikat küldött, de azok azt is megsebesítették és kidobták.
13. Mit tegyek? – kérdezte ekkor a szőlőnek ura. – Elküldöm szeretett fiamat. Vele szemben majd csak megváltozik viselkedésük.
14. Mikor azonban a szőlőmívesek meglátták a fiút, ezt fontolgatták egymás között: Ő az örökös. Öljük meg, hogy mienk legyen az örökrésze.
15. Kivetették hát őt a szőlőből és megölték. Vajon mit fog tenni velük a szőlőnek ura?
16. Meg fog jönni, s el fogja veszteni ezeket a szőlőmíveseket, a szőlőt pedig másoknak adja ki.” Mikor azok ezt hallották, így szóltak: „Szó sem lehet róla.”
17. De ő rájuk tekintett és így szólt: „Mi van efelől megírva? Amely követ az építők a próbán elvetettek, az lett a szegletnek fejévé.