1. Történt, hogy amikor egy szombaton a farizeusok egyik elöljárójának házába bement ebédelni, s azok szemmel tartották őt,
2. egyszer csak egy vízkóros emberrel találta magát szemben.
3. Jézus megkérdezte a törvénytudókat és farizeusokat: „Szabad-e szombaton valakit gyógyítani vagy nem?”
4. Azok hallgattak. Jézus erre kézen fogta a vízkórost, meggyógyította és elküldte,
5. majd így szólt azokhoz: „Ki az, aki ha fia vagy ökre kútba esik, szombatnapon is ki nem húzza azt azonnal?”
6. S azoknak nem volt rá erejük, hogy erre valami feleletet adjanak.
7. Ezután egy példázatot mondott el a meghívottaknak. Megfigyelte ugyanis, hogy hogyan válogatják a főhelyeket.
8. „Ha valaki lakodalomba hívna téged, – mondotta nekik –, ne telepedjél a főhelyre, mert esetleg olyan valakit hívott meg a gazda, aki nálad tiszteletreméltóbb.
9. Ez esetben hozzád lépne az, aki téged is, őt is meghívott és ezt mondaná neked: Adj helyet neki. Akkor aztán szégyenkezve az utolsó helyet kellene elfoglalnod.
10. Hanem ha meghívnak, s te elmégy, dőlj le az utolsó helyre, hogyha belép majd az, aki meghívott téged, így szóljon hozzád: Barátom, eredj feljebb. Akkor dicsőség ér mindazok előtt, akikkel együtt dőltél asztalhoz.
11. Mert azt, aki magát felmagasztalja, le fogják alázni, s azt, aki megalázza magát, felmagasztalják majd.”
12. Szólt azután ahhoz is, aki meghívta őt: „Ha reggelit vagy ebédet adsz, ne hívd meg arra barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat, hogy azok esetleg vissza ne hívjanak téged, és ne viszonozzák meghívásodat,
13. hanem ha vendégséget adsz, hívj meg szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat,
14. és boldog leszel, hogy azoknak nincs miből visszafizetniük azt neked. Mert így majd az igazságosak feltámadásakor kapod meg a visszafizetést.”
15. Mikor a vendégek közül valaki meghallotta ezt, így szólott hozzá: „Boldog az, aki az Isten királyságában lakománál fog ülni.”
16. De ő ezt felelte neki: „Egy ember nagy ebédet adott, és sokakat meghívott.
17. Az ebéd órájában azután elküldötte rabszolgáját, hogy mondja meg a meghívottaknak: Jöjjetek, kész már az ebéd.
18. De az elsőtől kezdve mindnyájan mentegetőzni kezdtek. Az első ezt mondta a rabszolgának: Szántóföldet vettem, kénytelen vagyok kimenni, s azt megtekinteni. Kérlek, ments ki engem.
19. Egy másik így szólott: Öt iga ökröt vettem, elmegyek, hogy kipróbáljam őket. Kérlek, ments ki engem.
20. Újra egy másik így szólt: Feleséget vettem és ezért nem mehetek.
21. Mikor a rabszolga visszatért, hírül adta ezeket urának. Erre a gazda haragra lobbant, és így szólt rabszolgájához: Siess, menj el a város tereire és sikátoraira, hozz be ide szegényeket, bénákat, vakokat és sántákat.
22. Uram – szólt azután a rabszolga –, megtörtént, amit elrendeltél, de még van hely.
23. Eredj ki az utakra, a kerítésekhez – mondta erre az Úr a rabszolgának –, és kényszerítsd bejönni az ott levőket, hogy beteljék a házam.
24. Mert azt mondom nektek, hogy azok közül a meghívottak közül senki meg nem ízleli ebédemet.”
25. Nagy tömeg utazott vele együtt. Jézus megfordult és így szólt hozzájuk:
26. „Ha valaki hozzám akar jönni, de meg nem gyűlöli atyját, anyját, feleségét, gyermekeit, testvéreit, hozzá még a saját lelkét is, nem lehet tanítványom.
27. Aki nem hordja keresztjét, és nem jő utánam, nem lehet tanítványom.
28. Van-e közöttetek egy is, aki ha tornyot akar építeni, nem ül le előbb, s nem számítja ki a költséget, lesz-e annyija, hogy be tudja fejezni?
29. Valamiképpen úgy ne járjon, hogy miután alapot vetett, nincs ereje ahhoz, hogy befejezze, s akik kudarcát észreveszik, mind gúnyolni kezdjék:
30. Ez az ember építkezni kezdett; s nincs ereje arra, hogy befejezze.
31. Vagy van-e egy király is, ki háborúba ereszkedik egy másik királlyal anélkül, hogy leülne előbb, és számot nem vetne azzal, hogy képes lesz-e tízezerrel megtámadni azt, aki húszezerrel jön ellene?
32. Ha nem teszi meg, követeket küld majd, és békét kér, még mikor távol van amaz.
33. Ekképpen, ha közületek valaki búcsút nem mond minden vagyonának, nem lehet tanítványom.
34. Hasznos a só, de ha a só megízetlenül, mivel sózzák meg?
35. Sem a földnek, sem trágyának nem alkalmas, hanem kivetik. Akinek halló füle van, hallja meg.”