1. Történt, hogy egy bizonyos helyen imádkozott. Amikor abbahagyta, tanítványai közül valaki megszólította: „Uram, taníts minket imádkozni, ahogy János is tanította tanítványait.”
2. „Ha éppen imádkoztok – szólt nekik ezt mondjátok: Atyánk, szenteltessék meg neved. Jöjjön el királyságod.
3. A naponként szükséges kenyeret add meg nekünk.
4. Engedd el vétkeinket, mint magunk is elengedjük mindenkinek, amivel nekünk tartozik. Ne vígy minket kísértésbe.”
5. Majd így szólt hozzájuk: „Ki az közületek, aki ha barátja van, és az az éj közepén hozzámegy ilyen kéréssel: Barátom, három kenyérre van szükségem,
6. mivel a barátom útról érkezett meg, és nincs mit elébe tegyek.
7. – Ő belülről így felelne neki: Ne zaklass engem, már zárva az ajtó, gyermekeim velem vannak az ágyban, nem kelhetek fel, nem adhatok neked.
8. Azt mondom nektek, hogy ha nem kel is fel, hogy adjon neki, azért, mert barátja, de annak szemtelensége miatt mégis felkél, és ad neki mindent, amire szüksége van.
9. Én is azt mondom nektek: kérjetek és adni fognak nektek, keressetek és találni fogtok, zörgessetek, megnyitnak majd nektek.
10. Mert mindenki kap, aki kér, talál, aki keres és a zörgetőnek meg fognak nyitni.
11. Melyik atya az közületek, aki ha fia halat kér tőle, hal helyett kígyót ad neki,
12. vagy ha tojást kér, skorpiót ad neki?
13. Ha tehát ti, akik rosszak vagytok, jó dolgokat tudtok adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább fog mennyből való Atyátok Szent Szellemet adni azoknak, akik tőle kérik.”
14. Ördögi szellemet űzött ki éppen, és az néma volt. Az történt, hogy amikor kiment az ördögi szellem, megszólalt a néma, s ezen a tömeg elcsodálkozott.
15. Közülük némelyek így szóltak azonban: „Belzebubbal, az ördögi szellemek fejedelmével űzi ki az ördögi szellemeket.”
16. Mások meg, hogy megkísértsék, mennyből való jelt kívántak tőle.
17. De ő ismervén gondolkodásukat, így szólt hozzájuk: „Elpusztul minden királyság, mely önmagával meghasonlik, ház a házra dől benne.
18. Ha a sátán is meghasonlik önmagával, hogyan áll majd meg királysága? Mert azt mondjátok, hogy én Belzebubbal űzöm ki az ördögi szellemeket.
19. Na, ha én Belzebubbal űzöm ki az ördögi szellemeket, fiaitok kivel űzik ki? Ezért ők lesznek bíráitok.
20. Ha pedig Isten ujjával űzöm ki az ördögi szellemeket, akkor már el is jött hozzátok az Isten királysága.
21. Ha a felfegyverzett erős vitéz védi udvarházát, békességben van a vagyona.
22. De ha nálánál erősebb törne rá és legyőzné, az el fogja venni teljes fegyverzetét melyben bízott, és a tőle elvett martalékot széjjel osztja.
23. Aki nincs velem, ellenem van, és aki nem gyűjt velem, széjjelszór.
24. Ha a tisztátalan szellem kimegy az emberből, víztelen helyeket jár be, és csillapodást keres, de mikor nem talál, ezt mondja: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem.
25. El is megy és kisöpörve, rendbe hozva találja azt.
26. Akkor útra kél, magához vesz hét magánál rosszabb szellemet, behatol, letelepedik, és annak az embernek utolsó sora rosszabb lesz az elsőnél.”
27. Történt, hogy mialatt ezeket mondotta, a tömegből egy asszony felemelt hangon így szólott hozzá: „Boldog a méh, amely téged hordozott és boldogok az emlők, amelyeket szoptál.”
28. Ő azonban ezt felelte: „Bizonyára azok boldogok, akik hallják és megőrzik az Istennek beszédét.”
29. Mikor a tömeg összetorlódott mellette, beszélni kezdett: „Rossz ez a nemzedék. Jelt keres, de más jelt nem fognak neki adni, mint Jónás jelét.
30. Mert ahogy Jónás jel volt a ninivebelieknek, úgy jel lesz az embernek Fia is ennek a nemzedéknek.
31. Ennek a nemzedéknek férfiaival együtt Dél királynője is feltámad majd az ítéletkor és elítéli őket. Mert a királynő a föld legvégéről eljött, hogy Salamon bölcsességét hallgassa. Itt azonban több van Salamonnál.
32. Ezzel a nemzedékkel együtt ninivei férfiak fognak feltámadni az ítéletkor és elítélik azt, mert ők Jónás igehirdetésére más felismerésre tértek. Itt azonban több van Jónásnál.
33. Senki sem gyújt azért mécsest, hogy valami rejtett helyre tegye, azért se, hogy a véka alá helyezze, hanem hogy a mécslábra állítsa, hogy a belépők lássák sugárzását.
34. A test mécsese szemed. Ha szemed egyszerű, egész tested világos, de ha rossz volna szemed, egész tested sötét lesz.
35. Nézz utána, hogy a benned levő világosság sötétséggé ne váljék.
36. Ha tehát tested egészen világos és nincs benne sötét rész, oly világos lesz mindenestől, mintha egy mécses sugaraival megvilágítana téged.”
37. Miközben beszélt, egy farizeus arra kérte, hogy reggelizzék nála. Bement és ledőlt.
38. A farizeus azonban csodálkozott, mikor látta, hogy a reggeli előtt nem végezte a vízbe mártást.
39. Az Úr azonban így szólt hozzá: „Na, ti farizeusok is megtisztogatjátok a pohárnak vagy a tányérnak külsejét, de a belsőtök hemzseg a ragadozástól és rosszaságtól.
40. Esztelenek. Nem ugyanaz készítette-e a belsőt is, aki a külsőt készítette?
41. Ne így cselekedjetek. A bennlevőket adjátok könyöradománynak, s egyszerre mindenetek tiszta lesz.
42. Ám, jaj néktek farizeusoknak, mert tizedet adtok a köményből, a rutából és mindenféle főzelékből, de elmellőzitek az ítéletet és az Isten szeretetét. Ezeket meg kellene tennetek, amazokat el nem hanyagolnotok.
43. Jaj nektek, farizeusoknak, mert a zsinagógákban az első ülést és a piacokon a köszöntéseket szeretitek.
44. Jaj nektek, mert olyanok vagytok, mint a felismerhetetlen sírok, az emberek rajtuk járnak, de nem tudnak róla.”
45. Megszólalt az egyik törvénytudó.” – Tanító – kérdezte tőle –, mikor ezeket mondod, minket is bántani akarsz?”
46. „Jaj nektek is, törvénytudóknak! – mondotta – mert nehezen hordozható terheket raktok az emberekre, de magatok ujjatokkal sem érintitek a terheket.
47. Jaj nektek, mert a prófétáknak síremlékeket építetek, atyáitok meg megölték őket.
48. Ti tehát arról tesztek tanúságot, hogy egyetértetek atyáitok tetteivel, azok megölték őket, ti meg építkeztek.
49. Ezért mondja az Isten bölcsessége is: Prófétákat és apostolokat fogok szétküldeni, s közülük némelyeket megölnek, némelyeket elüldöznek majd,
50. hogy számon kérhesse az összes próféták vérét, amit csak a világ megalapításától eddig a nemzedékig kiontottak,
51. az Ábel vérétől a Zakariás véréig, aki az oltár és a templomépület között veszett el. Bizony azt mondom nektek, számon fogják azt kérni ettől a nemzedéktől.
52. Jaj nektek törvénytudóknak, mert elvettétek a megismerés kulcsát, magatok nem mentetek be, s a bemenni akaróknak útját álltátok.”
53. Miután eltávozott onnan, az írástudók és a farizeusok erősen szorongatták, több dolog felől faggatták,
54. s kelepcét állítottak neki, hogy valamely szaván, mely száját elhagyja, megfoghassák.