45. A hatodik órától kezdve sötétség borult az egész földre a kilencedik óráig.
46. A kilencedik óra körül Jézus nagy hangon felkiáltott: „Éli, Éli, lamá szabachtani!” Azaz: „Istenem, Istenem, miért hagytál el?”
47. Mikor az ott állók közül egyesek meghallották a kiáltást, azt mondották, hogy Illést szólítja.
48. Közülük az egyik hirtelen odafutott hozzá, fogott egy spongyát, megtöltötte ecettel, és nádszálra tűzve megitatta vele.
49. A többiek azt mondották: „Lássuk, eljön-e Illés, hogy megmentse.”
50. Jézus azonban, miután újra nagy hangon kiáltott, elbocsátotta szellemét.
51. Ekkor egyszerre a templom függönye felülről az aljáig kettészakadt, a föld megrendült, a sziklák meghasadtak,
52. a sírok megnyíltak és sok alvó szentnek a teste feltámadott.
53. Miután a sírokból az Úr feltámadása után előjöttek, bementek a szent városba és sokaknak láthatókká lettek.
54. A százados, és akik vele őrizték Jézust, miután a földrengést és az eseményeket látták, nagyon megrémültek, és ezt mondották: „Valóban az Isten Fia volt.”
55. Sok asszony volt ott, kik messziről figyelték a dolgokat. Ezek Galileából követték Jézust, hogy kiszolgálják őt.
56. Köztük volt magdalai Mária, Mária Jakab és József anyja, továbbá Zebedeus fiainak anyja.
57. Mikor beesteledett, eljött egy Arimátiából való gazdag ember, név szerint József, ki maga is Jézus tanítványa volt.
58. Ez a József elment Pilátushoz és elkérte Jézus testét. Pilátus erre megparancsolta, hogy adják oda neki.
59. József aztán átvette a testet, tiszta gyolcsba göngyölte
60. s a saját új sírjába helyezte el, melyet sziklába vágatott. Miután nagy követ hengeríttetett a sír bejáratába, elment.
61. Ott voltak éppen magdalai Mária s a másik Mária, kik a sírral szemközt ültek.
62. Másnap, mely az előkészületet követő nap volt, Pilátusnál összegyűltek a főpapok és farizeusok