1. Abban az időtájban szombati napon Jézus vetések között ment át. Tanítványai megéheztek, és kalászokat kezdtek tépni és ettek.
2. Meglátták ezt a farizeusok és megszólították őt: „Nézd csak, tanítványaid azt teszik, amit szombatnapon nem szabad tenni.”
3. De ő ezt felelte nekik: „Hát nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, mikor megéhezett ő is, a vele levők is?
4. Hogy hogyan ment be az Isten házába, hogy ették meg az Istennek szánt kenyereket, melyeket sem neki, sem a vele levőknek nem lett volna szabad megenniök, egyedül csak a papoknak?
5. Nem olvastátok a törvényben, hogy szombaton a papok a szent helyen a szombatot közönséges nappá teszik, és mégsem esnek vád alá?
6. Azt mondom nektek, hogy a szenthelynél nagyobb van itt.
7. Ha megismertétek volna, mit jelent ez: Könyörületet akarok, nem áldozatot, nem ítéltétek volna el azokat, akik nem eshetnek vád alá.
8. Hiszen az embernek Fia ura a szombatnak.”
9. Máshová ment onnan és betért zsinagógájukba.
10. Volt ott egy ember, akinek száradt volt a keze. Megkérdezték tőle, hogy aztán vádolhassák: „Megengedett dolog-e szombaton gyógyítani?”
11. Ő meg azt kérdezte tőlük: „Van valaki közöttetek, aki ha egyetlen báránya van, s az szombaton verembe esik, meg nem ragadja, és lábra nem állítja?
12. Mennyivel különb az ember a juhnál! Így hát megengedhető, hogy szombaton nemes dolgot tegyünk.”
13. Ezzel odaszólt ahhoz az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!” Az kinyújtotta s a karja helyreállott és olyan egészséges lett, mint a másik.
14. A farizeusok erre elmentek és tanácsot tartottak ellene, hogy hogyan veszíthetnék el.
15. Jézus pedig, mikor felismerte tervüket, eltávozék onnan. Sokan követték, s ő mindnyájukat gyógyította,
16. de keményen rájuk szólt, hogy őt nyilvánosságra ne hozzák,
17. hogy beteljesedjék az Ézsaiás prófétán át mondott ige, ki így szólt:
18. „Íme, Ő az én szolgám, akit választottam, Szerelmesem, kiben gyönyörködöm, ráteszem Szellememet, ítéletet fog hirdetni a nemzeteknek.
19. Nem vitatkozik, indulatosan nem kiált, a piacokon senki nem hallja szavát,
20. repedt nádszálat nem tör el, pislogó belet nem olt el, míg győzelemre nem viszi az ítéletet.
21. Neve által nemzetek reménységre jutnak.”
22. Ekkor egy vak és néma ördöngőst hoztak hozzá, s azt ő meggyógyította, úgyhogy a néma beszélt és látott.
23. Az egész sokaság magánkívül volt és így szólt: „Hát nem ő a Dávid fia?”
24. Mikor a farizeusok ezt meghallották, ezt mondták: „Más módon nem űzheti ki az ördögi szellemeket, csak az ördögi szellemek fejedelme, Belzebub által.”
25. Ő pedig, minthogy ismerte töprengéseiket, így szólt hozzájuk: „Minden királyság, mely önmagával meghasonlik, elpusztul, nem állhat meg egy város, vagy ház sem, ha önmagával meghasonlik.
26. Ha pedig sátánt sátán űz ki, magával hasonlik meg, hogy állhat meg akkor királyága?
27. Ha én Belzebubbal űzök ki ördögi szellemeket, fiaitok kivel űzik ki őket? Ezért ők lesznek bíráitok.
28. Ha pedig Isten Szellemével űzök ki ördögi szellemeket, akkor hát eljött már hozzátok az Isten királysága.
29. Hogy is volna képes valaki egy erős harcos házába bemenni, s annak felszerelését elrabolni, ha előbb meg nem kötözi a harcost? Csak azután rabolhatja ki házát!
30. Aki nincs velem, ellenem van, és aki velem nem gyűjt, széjjelszór.
31. Ezért azt mondom nektek, minden vétket és káromlást meg fognak bocsátani az embereknek, de a Szellem káromlását nem fogják megbocsátani.
32. Ha valaki az embernek Fia ellen mond valamit, meg fogják neki bocsátani, de ha a Szent Szellem ellen szól, nem fogják megbocsátani sem ebben a korban, sem a következőben.
33. Ha egy fát nemesnek ítéltetek, akkor annak gyümölcse is nemes, ha romlottnak ítéltétek a fát, akkor a gyümölcsét is romlottnak kell mondanotok, mert gyümölcséről lehet a fát felismerni.
34. Viperák fajzatai! Miután rosszak vagytok, hogy is volnátok képesek jót beszélni? A száj azt szólja, amitől túlárad a szív.
35. Jó ember jó tárházából hordja elő a jót, s a rossz ember rossz tárházából szórja ki a rosszat.
36. Azt mondom nektek, hogy minden henye beszédért, melyet az emberek szólnak, számot fognak adni az ítélet napján,
37. mert beszédeid alapján fognak igazolni téged, és beszédeid alapján fognak elmarasztalni.”
38. Ekkor az írástudók és farizeusok közül némelyek megszólították őt: „Tanító, szeretnénk látni valami jelt, amit te teszel.”
39. De ő ezt felelte: „Rossz, házasságtörő nemzedék jelek után tör, de más jelt nem fognak neki adni, csak Jónás próféta jelét.
40. Mert ahogy Jónás három nap és három éjjel volt a tengeri szörny gyomrában, úgy az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld szívében.
41. Ninivebeli férfiak fognak az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt feltámadni s kárhoztatják azt, mert ők Jónás igehirdetésére más felismerésre tértek, itt azonban nagyobb van Jónásnál.
42. Délnek királynője az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt fog felkelni s kárhoztatni fogja azt, mert ő a föld szélső tájáról eljött, hogy Salamon bölcsességét meghallgassa, itt azonban több van Salamonnál.
43. Ha a tisztátalan szellem kimegy az emberből, víztelen helyeket jár be s csillapodást keres, de nem talál.
44. Erre így szól: Megtérek házamba, melyből kijöttem. El is megy és azt üres tétlenségben, kisöpörve és felékesítve találja.
45. Ekkor elmegy, magához vesz hét másik, magánál rosszabb szellemet, bemegy, és ott lakik. Annak az embernek utolsó állapota pedig gonoszabb lesz az elsőnél. Így jár ez a rossz nemzedék is.”
46. Még szólt a sokasághoz, mikor egyszer csak anyja és testvérei kinn álltak, arra igyekezve, hogy vele beszéljenek.
47. Valaki megszólította: „Nini, anyád és testvéreid kinn állnak és veled akarnak beszélni.”
48. Ő azonban ezt felelte neki: „Ki az anyám? Kik a testvéreim?”
49. Erre tanítványai felé nyújtotta kezét és szólt: „Ím, ezek az én anyám és testvéreim!
50. Mert mindenki, aki mennybéli Atyám akaratát cselekszi, nekem testvérem és anyám.”