fejezetek

  1. 1
  2. 2
  3. 3
  4. 4
  5. 5
  6. 6
  7. 7
  8. 8
  9. 9
  10. 10
  11. 11
  12. 12
  13. 13
  14. 14
  15. 15
  16. 16
  17. 17
  18. 18
  19. 19
  20. 20
  21. 21

Újszövetség

Apostolok Cselekedetei 9 Csia Lajos Biblia (CSIA)

1. Elmentében meglátott egy embert, aki születésétől fogva vak volt.

2. Tanítványai megkérdezték: „Rabbi, ki vétkezett, ő-e, vagy a szülei, hogy vakon született?”

3. Jézus ezt felelte: „Sem ő nem vétkezett, sem a szülei, hanem azért történt ez, hogy az Isten munkái rajta láthatókká legyenek.

4. Amíg nappal van, annak munkáin kell dolgoznunk, aki engem küldött, éjszaka jön, amikor senki nem munkálkodhatik.

5. Én, amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok.”

6. Miután ezeket mondta, a földre köpött, sarat csinált a köpésből, a sarat rátette a vak szemére

7. és így szólt hozzá: „Eredj el, mosakodjál meg a Siloám medencéjében,” (aminek jelentése: küldött). A vak elment, megmosakodott és látott.

8. A szomszédok, és akik korábban koldulni látták őt, így szóltak: „Nem ő ült itt és kéregetett?”

9. Némelyek ezt mondták: „Ő volt,” mások: „Nem, csak hasonlít hozzá.” Ő maga azt mondta: „Én vagyok az.”

10. Megkérdezték tőle: „Hogy nyílt meg a szemed?”

11. „Az az ember, akit Jézusnak mondanak, sarat csinált, szememre kente és ezt mondta: Eredj el a Siloámba, s mosakodjál meg. Elmentem, megmosakodtam és megjött a látásom.”

12. Megkérdezték tőle: „Hol van az az ember?” – „Nem tudom” – felelte.

13. Elvezették a farizeusokhoz, azt tudniillik, aki vak volt.

14. Szombat volt az a nap, melyen Jézus a sarat csinálta, és amelyen megnyitotta a vak szemét.

15. Újra megkérdezték tőle a farizeusok is, hogyan lett látóvá? Azt felelte: „Sarat tett a szememre, megmosakodtam és látok.”

16. Egynéhány farizeus megjegyezte: „Az az ember nincs Istentől, mert a szombatot nem tartja meg.” Mások ezt mondták: „Hogy volna képes vétkes ember ilyen jeleket tenni?” Úgyhogy szakadás lett közöttük.

17. Azután újra megkérdezték a vakot: „Mit mondasz te felőle, hisz szemedet megnyitotta?” „Azt, hogy próféta” – felelte a vak.

18. A zsidók most már nem hitték el felőle, hogy vak volt és hogy úgy jött meg a látása, míg csak el nem hívták annak szüleit, aki látóvá lett,

19. és őket meg nem kérdezték: „Ez a ti fiatok, akiről azt mondjátok, hogy vakon született? Hogy van, hogy lát most?”

20. A szülei ezt felelték: „Azt tudjuk, hogy ő a fiunk és hogy vakon született,

21. de hogy hogyan lát most, nem tudjuk, és hogy ki nyitotta meg a szemét, azt mi nem tudjuk. Őt kérdezzétek, elég koros. Majd ő felel magáért.”

22. Ezeket azért mondták a szülei, mert féltek a zsidóktól. A zsidók ugyanis összebeszéltek, hogyha valaki a Krisztusnak vallja Jézust, kivetik a zsinagógából.

23. Ezért mondták a szülei: „Elég koros, őt kérdezzétek.”

24. Másodszor is hivatták azt az embert, aki vak volt és így szóltak hozzá: „Adj dicsőséget Istennek! Mi tudjuk, hogy ez az ember vétkes.”

25. „Hogy vétkes-e, nem tudom – felelte az –, egyet tudok, hogy vak létemre most látok.”

26. „Mit tett veled, hogyan nyitotta meg szemedet?” – kérdezték tőle.

27. „Már megmondtam nektek – felelte nekik. Nem hallottátok? Miért akarjátok újra hallani? Vajon ti is tanítványai akartok lenni?”

28. Azok gyalázkodva szóltak hozzá: „Te vagy a tanítványa neki, mi Mózes tanítványai vagyunk.

29. Mi tudjuk, hogy Mózesnek Isten szólott, de erről nem tudjuk, honnan való.”

30. Az ember ezt felelte nekik: „Ebben csak az a csudálatos, hogy nem tudjátok, hogy ő honnan való, bár ő nyitotta meg a szememet.

31. Tudjuk, hogy vétkezőkre az Isten nem hallgat, csak arra hallgat, aki istenfélő és az ő akaratát teszi.

32. Öröktől fogva nem hallotta senki, hogy született vaknak valaki megnyitotta volna a szemét.

33. Ha ő nem Isten mellől jött volna, nem volna képes tenni semmit.”

34. „Te mindenestől vétekben születtél – mondották neki –, és te tanítasz minket?” Azzal kivetették őt a zsinagógából.

35. Jézus meghallotta, hogy kivetették, s amikor rátalált, megszólította: „Hiszel az ember Fiában?”

36. Az így felelt: „És ki az Uram, hogy higgyek benne?”

37. „Láttad már őt – felelte neki Jézus –, az az, aki beszél veled.”

38. „Hiszek Uram” – felelte ő és a földre borult előtte.

39. Erre Jézus így szólt: „Ítélni jöttem e világra, hogy azok, akik nem látnak, látókká legyenek és a látók vakokká.”

40. A vele tartózkodó farizeusok közül egyesek meghallották ezeket a szavakat és megszólították: „Hát mi is vakok vagyunk?”

41. „Ha vakok volnátok – felelte nekik Jézus –, nem volna vétketek. De mivel azt mondjátok: Látunk –, vétketek megmarad.”