28. „Ha majd felemelitek az embernek Fiát – mondta Jézus –, akkor fel fogjátok ismerni, hogy én vagyok, s hogy semmit sem teszek magamtól, hanem ahogy az Atya tanított engem úgy beszélem e dolgokat.
29. Az, aki küldött engem, velem van, nem hagyott engem egyedül, mert mindenkor neki tetsző dolgokat cselekszem.”
30. Mikor ezeket mondta, sokan hittek benne.
31. Jézus azután így szólt azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne: „Ha megmaradtok beszédemben, valóban tanítványaim vagytok
32. és akkor meg fogjátok ismerni az igazságot, és az igazság szabadokká fog tenni titeket.”
33. „Ábrahám magva vagyunk – felelték neki –, soha, senkinek rabszolgái nem voltunk, hogy mondhatod hát, hogy szabadokká lesztek?”
34. „Bizony, bizony azt mondom nektek – felelte nekik Jézus –, hogy mindaz, aki teszi a vétket, rabszolgája a véteknek.
35. A rabszolga pedig nem marad örökké a házban, a fiú marad meg örökre.
36. Így hát, ha a Fiú szabadít meg titeket, akkor lesztek tényleg szabadokká.
37. Tudom, hogy Ábrahám magva vagytok, de engem megölni igyekeztek, mert beszédem nem fér meg bennetek.
38. Én, amit Atyámnál láttam, azt beszélem, ti is azt teszitek, amit atyátoknál hallottatok.”
39. „A mi atyánk Ábrahám” – felelték neki. Jézus meg ezt mondta nekik: „Ha Ábrahám gyermekei vagytok, Ábrahám tetteit teszitek,
40. ámde ti megölni igyekeztek engem, engem (az embert), aki megmondtam nektek az igazságot, amit az Isten mellől hallottam. Ábrahám ezt nem cselekedte.