6. Mikor Jézus meglátta őt ott fekve és felismerte, hogy már sok ideje beteg, megszólította: „Akarsz-e egészséges lenni?”
7. – „Uram – felelte az elerőtlenült –, nincs emberem, hogy amikor a víz megháborodik, belevessen a medencébe, és mire én odaérek, más előttem száll alá.”
8. „Kelj fel – mondta neki Jézus –, vedd fel a hordágyadat és járj!”
9. És tüstént egészséges lett az az ember, felvette a hordágyát és járt.
10. Aznap szombat volt, azért a zsidók azt mondták a meggyógyítottnak: „Szombat van, ma nem szabad hordágyadat hordoznod!”
11. De ő így felelt: „Az, aki egészségessé tett, mondta nekem: Vedd fel a hordágyadat és járj.”
12. Megkérdezték tőle: „Ki az az ember, aki azt mondta neked: Vedd fel és járj?”
13. A meggyógyult nem tudta, hogy kicsoda az, mert Jézus elsietett onnan, mivel tömeg volt azon a helyen.
14. Később azonban Jézus találkozott vele a templomban és megszólította: „Lásd, egészséges lettél, ne vétkezzél többé, hogy rosszabbul ne legyen dolgod!”
15. Az ember elment és tudatta a zsidókkal, hogy Jézus az, aki az egészségét visszaadta.
16. Emiatt azután a zsidók üldözőbe vették Jézust, mert ilyesmit tett szombatnapon.
17. Jézus megszólította őket: „Atyám mostanáig munkálkodik, én is munkálkodom.”
18. Ezért azonban a zsidók még inkább azon voltak, hogy megöljék, mert azonkívül, hogy a szombatot eltörölte, az Istent is saját atyjának mondotta és azzal vele magát egyenlővé tette.
19. Azért szólította meg őket Jézus: „Bizony, bizony – szólt hozzájuk – azt mondom nektek: a Fiú semmit sem tehet magától, hacsak azt nem látja, hogy az Atya valamit cselekszik, mert amiket az cselekszik, azt teszi hozzá hasonlóan a Fiú is.
20. Mert az Atyának kedves a Fiú és mindent megmutat neki, amit ő tesz, ezeknél nagyobb munkát is fog neki mutatni, hogy elcsodálkozzatok.