6. Támadt egy ember, kit Isten maga mellől küldött el, a neve János.
7. Tanúságtétel végett jött, hogy a világosság mellett tanúskodjék, hogy rajta keresztül mindenki hihessen.
8. Nem ő volt a világosság, csak azért jött, hogy a világosságról tanúságot tegyen.
9. Az igazi világosság, mely minden embert megvilágít, érkezőben volt már a világra.
10. A világban volt és a világ rajta keresztül támadt, de a világ nem ismerte őt fel.
11. A sajátjába jött, de az övéi be nem fogadták.
12. Ám mindazoknak, akik befogadták őt, lehetőséget adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek,
13. azoknak, akik nevében hisznek, az ő nevében, aki nem vérből, sem a hús akaratából, sem a férfi akaratából nem született, hanem Istenből.
14. Az Ige hússá lett, közöttünk vett szállást és mi megláttuk dicsőségét, mely olyan volt, mint az Atya mellől érkező Egyszülöttnek dicsősége: kegyelemmel és igazsággal teli.
15. János tanúságot tett mellette és kiáltása így hangzott: „Ő az, akiről azt mondtam: Utánam jő ugyan, mégis előttem lett: mert előbb volt nálamnál.”