24. A küldöttek a farizeusok közül valók voltak.
25. Aztán megkérdezték: „Miért merítesz be, ha sem a Krisztus nem vagy, sem Illés, sem a próféta?”
26. János így felelt: „Én vízbe merítek, köztetek áll azonban valaki, akit nem ismertek,
27. aki utánam jő, kinek még a saruja szíját megoldani sem vagyok én méltó.”
28. Ezek történtek a Jordánon túl, Betániában, ahol János a bemerítést végezte.
29. Következő napon látja János, hogy Jézus hozzámegy és így szól: „Íme az Istennek Báránya, ki elveszi a világnak vétkeit.
30. Ő az, akiről azt mondtam: Utánam jő egy férfi, ki már előttem is megvolt, mert előbb volt nálam.
31. Én ugyan nem ismertem őt, de hogy nyilvánosan ismert legyen Izráel előtt, azért jöttem én a vízbe merítéssel.”
32. János aztán tanúságot tett: „A szemem előtt szállott le a Szellem az égből, mint egy galamb és őrajta megült.
33. Én ugyan nem ismertem őt, de aki elküldött, hogy vízbe merítsek, az szólt nekem: Akire látod, hogy a Szellem leszáll, és rajta marad, az az, aki Szellembe fog meríteni.
34. Én szemtanúja voltam annak, hogy ő az Istennek Fia.”