8. Abbamaradt a vidám dobolás,megszűnt a zajos vigadozás,abbamaradt a vidám citeraszó.
9. Nem borozgatnak nótaszó mellett,keserű az ital annak, aki issza.
10. Romba dőlt, puszta a város,zárva van minden ház,nem lehet bemenni.
11. Borért kiáltoznak az utcákon,bealkonyult minden örömnek,száműzve van a földről a vidámság.
12. Pusztán maradt a város,romhalmaz áll a kapu helyén.
13. Mert olyasmi történik a földön,a népek között,mint amikor szüret utánolajbogyót vernek,vagy szőlőt böngésznek.
14. Azok hangosan ujjonganakaz Úr fenségének,kiáltoznak a tenger felől:
15. Dicsérjétek ezértKeleten az Urat,az Úrnak, Izráel Istenének nevéta tenger szigetein!
16. A föld széléről énekszót hallunk:Dicsőség az igaznak!De én ezt mondom: Végem van,végem van, jaj nekem!Csalnak a csalók,csalárdul csalnak a csalók!
17. Rettegés, verem és kelepcefenyeget téged, föld lakója!
18. Mert aki a rettentő hír előlmenekül, verembe esik,és aki a veremből kimászik,kelepcébe jut.Megnyílnak odafönn az ég csatornái,és megrendülnek a föld alapjai.
19. Recseg, ropog a föld,darabokra törik a föld,inogva reng a föld!
20. Tántorog a föld, mint a részeg,düledezik, akár egy kunyhó.Ránehezedik a vétke, elesik,nem is kel föl többé.
21. Azon a napon megbünteti az Úraz ég seregeit odafönn a magasságban,és a föld királyait a földön.
22. Összegyűjtik őket,ahogy a foglyokat gyűjtik a verembe.Börtönbe zárják,és hosszú idő múlva megbüntetik őket.
23. Elpirul a sápadt hold,szégyenkezik az izzó nap,mert a Seregek Ura lesz a királya Sion hegyén és Jeruzsálemben,és vénei előtt dicsőség ragyog.