45. „Hasonló a mennyek országa a kereskedőhöz is, aki szép gyöngyöket keres.
46. Amikor egy nagy értékű gyöngyre talál, elmegy, eladja mindenét, amije van, és megvásárolja azt.”
47. „Hasonló a mennyek országa a tengerbe kivetett kerítőhálóhoz is, amely mindenféle halfajtát összegyűjt.
48. Amikor megtelik, kivonják a partra, és leülve a jókat edényekbe gyűjtik, a hitványakat pedig kidobják.
49. Így lesz a világ végén is: eljönnek az angyalok, és kiválogatják a gonoszokat az igazak közül,
50. és a tüzes kemencébe dobják őket, ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.”
51. „Megértettétek mindezt?” – kérdezte tőlük Jézus. Azok ezt felelték: „Igen.”
52. Ő pedig ezt mondta nekik: „Tehát minden írástudó, aki tanítványává lett a mennyek országának, hasonló ahhoz a gazdához, aki újat és ót hoz elő éléskamrájából.”
53. Miután Jézus elmondta ezeket a példázatokat, továbbment onnan.
54. Elment hazájába, és tanította őket a zsinagógában, és álmélkodva ezt mondták: „Honnan van ebben ez a bölcsesség és ez a csodatevő erő?
55. Hát nem az ács fia ez? Nem Máriának hívják-e az anyját, testvéreit meg Jakabnak, Józsefnek, Simonnak és Júdásnak?
56. Nem közöttünk élnek-e nővérei is mind? Ugyan honnan van benne mindez?”
57. És megbotránkoztak benne, Jézus pedig így szólt hozzájuk: „Sehol sem vetik meg a prófétát, csak saját hazájában és a maga házában.”
58. Nem is tett ott sok csodát a hitetlenségük miatt.