15. Megszaporítottad e népet, Uram,megszaporítottad e népet,megdicsőítetted magad,mindenfelé kiterjesztettedaz ország határait.
16. Uram, a nyomorúságbantéged kerestek,és halkan fohászkodtak,amikor fenyítetted őket.
17. Olyanok voltunk előtted, Uram,mint a terhes asszony,amikor szülni kezd:míg vajúdik, kiált fájdalmában.
18. Terhesek voltunk, vajúdtunk,de csak szelet szültünk:nem szereztünk szabadulást az országnak,és nem jöttek emberek a világra.
19. Életre kelnek hallottaid,föltámadnak a holttestek!Ébredjetek, és ujjongjatok,kik a porban laktok!Mert harmatod a világosság harmata,és a föld visszaadja az árnyakat.