1. És most hallgass Jákób, én szolgám, és Izráel, a kit én elválasztottam.
2. Így szól az Úr, teremtőd és alkotód anyád méhétől fogva, a ki megsegít: Ne félj, én szolgám Jákób, és te igaz nép, a kit elválasztottam!
3. Mert vizet öntök a szomjúhozóra, és folyóvizeket a szárazra; kiöntöm lelkemet a te magodra, és áldásomat a te csemetéidre.
4. És nevekednek mint fű között, és mint a fűzfák vizek folyásinál.