1. Esengek hozzátok, testvéreim, hogy testeteket az isteni irgalmasságon keresztül állítsátok oda élő, szent, Istennek kedves áldozatul, ez legyen a ti istentiszteleti szolgálatotok, mely az igének megfelel.
2. Ne idomuljatok ehhez a korhoz, hanem megújult értelemmel alakuljatok át, hogy azt próbálgassátok, hogy mi az Isten jó, kedves és tökéletes akarata.
3. A nekem adott kegyelmen át azt mondom tehát mindenkinek, aki köztetek van, hogy elméjét ne jártassa a magas dolgokon azon felül, amiben járnia kellene, hanem azon járjon az elmétek, hogy hogyan kell viselkednetek, józanul, kinek-kinek úgy, ahogy Isten a hit mértékét kiosztotta.
4. Mint ahogy tudniillik egy testben sok tagunk van, a sok tagnak pedig nem ugyanaz a tennivalója,
5. úgy a Krisztusban is sokan egy testet képezünk, de egyenként a többinek vagyunk a tagjai.
6. Mivel pedig a kegyelemajándékok aszerint, hogy mire kaptunk kegyelmet, különbözők, mindenki a maga kegyelemajándékát forgassa: aki prófétálást kapott, használja azt, ahogy a hit mértéke engedi,
7. aki szolgálat ajándékát kapta, forgolódjék a szolgálatban, a tanító a tanításban,
8. bátorító a bátorításban, az adakozó egyszerűségben, az elöljáró serénységgel, a könyörülő vidámsággal.
9. A szeretetet képmutatás nélkül gyakoroljuk, utálattal forduljunk el a rossztól, ragaszkodjunk a jóhoz.
10. Ha a testvérek kedvelését kaptuk ajándékul, egymás iránt gyöngédek legyünk, a tiszteletadásban egymást megelőzők,
11. a serénykedésben nem késlekedők, szellem által buzgók az Úrnak rabszolgáiként,
12. reménységben örvendezők, a szorongattatásban állhatatosak, az imádkozásban kitartók,
13. a szentek szükségleteire vagyonukat közlők, vendégszeretetre alkalmat keresők.
14. Áldjátok az üldözőket, áldjátok, ne átkozzátok,
15. az örvendezőkkel együtt örüljetek, a sírókkal együtt sírjatok,
16. egy célra, egymás javára törekedjetek. Ne a magas dolgokon jártassátok eszeteket, hanem az alacsonyan levőkkel tartsatok együtt. Ne legyetek önmagatok előtt eszesek,
17. gonoszért gonosszal senkinek ne fizessetek, nemes dolgokon gondolkozzatok, úgy, hogy azt mindenki lássa.
18. Ha lehetséges, amennyiben rajtatok áll, minden emberrel békességben éljetek,
19. ne szerezzetek megtorlást magatokért szeretteim, hanem adjatok helyt az isteni haragnak. Hiszen írva van: „Enyém a megtorlás. Én majd megfizetek.” Ezt mondja az Úr.
20. „De ha ellenséged éheznék, etesd meg, ha szomjaznék, itasd meg, mert amikor ezt teszed, tüzes szenet halmozol fejére,
21. ne győzzön le a gonosz, inkább jóval győzd le a gonoszt.”